A Magyar Kultúra Napja Gárdonyban


A Magyar Kultúra Napja Gárdonyban PDF Nyomtatás E-mail

 2016. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján városunk szülöttére, Gárdonyi Gézára emlékezünk, az író dédunokájával. Keller Péter Az élő Gárdonyi arc című kötetét mutatja be 18 órakor a Nemzedékek Házában. Másnap, január 23-án "Szabad-é dalolni...?" címmel a Szent Mihály Szekere Vándorszínház zenés színházi estjét élvezhetjük ugyanitt. Közreműködik: Valter Ferenc operaénekes, Somlai Valéria zongoraművész és Sebestyén Bernát.

 

 
2016. január 22. 18.00 h Nemzedékek Háza (Gárdony, Gárdonyi G. u. 1.) Az élő Gárdonyi-arc - könyvbemutató - 
 
„Mikor híres ember arcképét nézzük, azt akarjuk látni, ami láthatatlan: a lelkét” – hagyta örökül fiainak Gárdonyi Géza. Fontos és bátor vállalkozás értékválságban tévelygő korunkban íróink Isten-képét, s a műveikben megnyilvánuló spirituális ihletettséget értő és érző elemzéssel kimutatni. Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája erre vállalkozott, miután több évtizedes kutatómunka után megtalálta a megszólító erejű, személyes motivációt. Érdeklődését dédapja életmű- vének számos el- és letagadott, máig homályban hagyott téma- és problémaköre keltette fel. Művét ezért is tekinthetjük egy egyénien értelmezett és tematizált Gárdonyi-breviáriumnak. Tudatos koncepcióval, értékkereső és értékfelmutató szemlélettel, szövegazonosító erővel gazdagítja, építi föl dédapja rendkívül összetett írói arculatát. Elsősorban nem a szaktanulmányokra koncentrál, inkább azokra a forrásokra figyel, amelyekben egyértelmű az íróhoz való személyes kötődés. Azokat idézi szí-vesen, akiknél azt tapasztalja, hogy nemcsak a betűről beszélnek, hanem a lélekről is. Eredményeinek fő újdonsága, hogy egy teljesebb, árnyaltabb íróképet mutat fel a szimplifikált, eltorzított Gárdonyi-kép ellenében. - írja Jókai Anna a kötet előszavában
Az esten Keller Péter, az író dédunokája mutatja be a kötetet. Közreműködik Lábadi Zoltán, a Gárdonyi Általános Iskola igazgatója, és a tanítványok.
 
2016. január 23. 18.00 h Nemzedékek Háza (Gárdony, Gárdonyi G. u. 1.) "Szabad-é dalolni...?" - zenés színházi est
 
Valter Ferenc  a Magyar Állami Operaház magánénekese. 2014-től az Opera Nagykövete.  2009-ben készített egy önálló műsort, amellyel  a zenés színházat – beleértve az operát is – szeretné népszerűsíteni, ízléses, a szerzők szándékaihoz hű  és közérthető formában.
 „ Szabad-é dalolni…?”  kérdezték a vándordalnokok – az „igricek” hajdanán azoktól, akikhez bekopogtattak. Ezt a hagyományt követve járok én is városról városra,  faluról falura a Kárpát- medencében és egy szélesebb emberkör számára is átélhetővé, megismerhetővé igyekszem  tenni a zeneirodalom bizonyos műveit.Fontosnak tartom a népi kultúra ápolása mellett az egyetemes (zenei) kultúra megismertetését, terjesztését is. Minden olyan helyre, vagy közösségbe elmegyek, ahol ezt szívesen fogadják." - Valter Ferenc  

Az előadásról röviden:

Zenés történelmi barangolásra hívjuk a nézőket, különböző korokba és helyszínekre. Bepillantunk emberi sorsokba, élethelyzetekbe; felidézünk különböző jellemeket, érzéseket. Különféle zenei műfajokból válogatott, közismert és színvonalas darabokat hallhatunk, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. Így pl. az ismert opera részletek mellett szerepelnek musical, daljáték és operett részletek is.  A zeneszámokat zongoraművész  kíséri.

Azért, hogy mindenki számára követhető, érthető és élvezhető legyen az előadás, természetesen mindent magyarul énekel Valter Ferenc.  A zeneszámok megrendezett jelenetekből  állnak, változatos jelmezek és  kellékek  segítik a  minél teljesebb átélést.

 

Január 22. - A magyar kultúra napja

Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját.

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust.

A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.

 


A honlap a TÁMOP - 3.2.4/08/01 "Tudásdepó-Expressz" A könyvtári hálózat nem formális és informális szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében című pályázat támogatásával készült.

támoplogo