2019. márciusi programok


2019. márciusi programok PDF Nyomtatás E-mail

Márciusban ismeretterjesztő előadást hallhatunk Chernel Istvánról, a szkíták, hunok, újgurokról, a hulladékmentes háztartásról, lesz egy szép kiállításmegnyitónk a magyar népviseletekről, nemzeti ünnepünkön Kátai Zoltán lesz a vendég, s készülünk egy Bella Istvánról szóló zenés irodalmi esttel - programjainkra szeretettel hívunk, várunk mindenkit!

2019. MÁRCIUSI programjaink

Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ

 

2019. március 1. 18.00 h nemzedékek háza

Aki világhíressé tette a Velencei-tavat – Chernel István. Szabó Imre, címzetes megyei levéltárigazgató előadása.

Százötvennégy éve, 1865. május 31-én született Kőszegen Chernel István, a nagy magyar ornitológus, vadászíró és természettudós. Érdekes személyiség volt, szinte egész életét a madaraknak szentelte. 1887-ben Erdélyben barátkozott össze a polihisztor természettudóssal, Herman Ottóval, aki az elsők között szorgalmazta a Velencei-tó halászata néprajzi vonatkozásainak feltárását. Ő hívta fel tanítványának, Chernel Istvánnak figyelmét a tó természeti, madártani értékeire, és bízta meg ornitológiai vizsgálatokkal. Chernel elhivatottan járta a Velencei-tó nádasait, hogy kutassa az itteni madárvilágot. Munkája eredményeként a tó értékes madárvilága a szakemberek, és később az idelátogató vendégek körében is ismertté vált.
Agárdon, a tóparti kerékpárút melletti sétányon kialakított szoborparkban láthatjuk Kontur András szobrászművész Chernel Istvánről készült alkotását, melyet Chernel mester, Herman Ottó szobrától nem messze helyeztünk el. A szoborpark minden alkotása a Velencei-tó természetvédelmében részt vevő, a tó természeti kincseit feltáró, a Velencei-tóért végzett munkájuk alapján elismert személyiségekről készült. Belépőjegy: 350 Ft

 

2019. március 2. 19.00 h nemzedékek háza

II. jamsession klubest

Beszélgetős, együttzenélős este. Várnak mindenkit szeretettel a városunkban élő fiatal zenészek a színpadra és a nézőtérre is. Főszervező: Horváth Márk

 

2019. március 3. 16.00 h nemzedékek háza

 

a Baracskai Dráma Klub előadása: Őrizd a lángot! – Tóth Ilona 1956

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett programon a Baracskai Dráma Klub előadását láthatjuk.

„A Baracskai Dráma Klub 2013-ban abból a célból jött létre, hogy a helyi fiatalok számára lehetőséget adjon szabad idejük hasznos, kulturált eltöltésére, továbbá, hogy a településen élők számára még több kulturális programot biztosítson. A közösségen belüli aktivitás hozzájárul az önbecsülés emelkedéséhez, valóban minőségibb életet hoz. Nemcsak saját önbecsülésünk javul, hanem a közösségnek is igénye lesz az aktív kultúrában részt venni. Nehéz lenne ennél tömörebben összefoglalni a kezdeményezés lényegét és azt a sok örömöt, sikert, amelyet eddig elértünk a fiatalokkal.” – vallja a klub létrehozója, Kupi Gábor, fiatal művelődésszervező.
A Baracskai Dráma Klub tagjai a faluházban készülnek föl öt éve előadásaikra. Vezetőjük Kupi Gábor művelődésszervező, aki nagy lelkesedéssel állt a csoport élére.
A társulat jelenleg 25 fős, a legtöbben baracskaiak, csupán két ifjú jár be Kajászóról. Van néhány 12–13 éves tag, de a legtöbben 16–19 évesek.
Az igény a fejlődésre a csoporton belül folyamatos. Mindig kell valami új cél, ami a fiatalokat is ösztönzi, s Gábor ennek szellemében szervez foglalkozásokat, válogat darabokat. Utóbbiaknál fontos, hogy ne legyen túl nehéz az adott mű, és lehetőleg álljon közel a gyerekek világához. Jó választásnak bizonyult az Abigél Szabó Magda művéből, de játszottak már vámpíros paródiát is. Az István, a király című rockopera feldolgozását pedig azért tartotta fontosnak, mert a mai tizenévesek közül sokan már egyáltalán nem tudják, miről van szó. Így azonban megismerhették a legendás előadás hátterét. Gábor az ismeretterjesztésre is hangsúlyt helyez: történelemórákat tartanak például.
A színjátszó kör tavaly, 2018. október 23-án előadott darabbal lépett a közönség elé, mely a fiatalon, 24 évesen elhunyt mártír, Tóth Ilona sorsát mutatja be, 1956 évfordulójához közeledve. A főszereplő alakjáról Gábor így beszélt:
– Tóth Ilonáról 2016-ban láttam előadást Budapesten, Koltai Gábor rendezésében. Felkeltette az érdeklődésemet a történet, hiszen ismét olyan emberről van szó, akiről a rendszerváltásig nem igazán derült ki sok minden. Fölvettük a kapcsolatot a darab alkotóival, és megvásároltuk az előadás jogát. Azóta sokat beszélgettem Tóth Ilonáról történészekkel, s állításuk szerint Mansfeld Péterhez hasonlóan drámai, kevéssé ismert sorsról van szó. Felmértem a helyzetet a csoportban, és úgy gondoltuk, meg tudjuk csinálni az előadást. Tartottunk már történelemórát 1956-ról, beszéltünk a diktatúráról, meglátogatuk a Terror Házát, illetve a Tóth Ilona Emlékházat. „
Az előadás után mécsesgyújtással emlékezünk a Gulag-kopjafánál.

 

2019. március 8. 18.00 h Nemzedékek Háza

Dr. Obrusánszky Borbála előadása "Szkíták, hunok, ujgurok a Selyemút városaiban" címmel

 A Hazatalálás-sorozat estje. Dr. Obrusánszky Borbála történész előadása. Obrusánszky Borbála szakterülete az orientalisztika, történelem, néprajz. Kutatási terüle: mongol, hun, Belső-Ázsia korai története, a sztyeppei lovasnomád társadalom felépítése, történelme, kultúrtöténete
Obrusánszky Borbála középiskolai tanulmányait a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban végezte. 1997-ben szerzett diplomát az ELTE BTK történelem és mongol szakán. Ezt követően Mongóliában, a Mongol Nemzeti Egyetemen végezte posztgraduális tanulmányait. 2000-ben védte meg doktori disszertációját. A Debreceni Egyetem Doktori Tanácsa 2006-ban honosította PhD fokozatát. 2000 óta több expedíción vett részt Mongóliában, Belső-Mongóliában és Ázsia más vidékein. A 2009-ben alapított Journal of Eurasian Studies főszerkesztő-helyettese.
A tudományos ismeretterjesztés keretei között célkitűzése a mongol hagyományok megismertetése a hazai közönséggel. Tudományos téren elsősorban a hunok történetét, a hun–magyar rokonságot kutatja, élesen bírálva a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját. A témában számos publikációt tett közzé magyar, illetve idegen nyelven. Szakértőként szerepel a Kassai Lajos életéről és munkásságáról szóló A lovasíjász című filmben.

 

2019. március 9. 18.00h Agárdi Közösségi Ház

Magyar népviseletek Kapuvártól Székelyföldig - kiállításmegnyitó

A kiállítást megnyitja Szebényi Zsoltné Rigó Éva, Bicskei népi díszítőművészeti szakkör vezetője. Közreműködik: Chifor Lénárd és Béla Brigitta néptáncosok, a TáncolKodó néptánccsoport tagjai
„Célunk az, hogy a lassan feledésbe merülő népművészeti értékeinket, hajdani viseletünk gazdag tárházát megmentsük az elhamvadástól és megismertessük jelenünk fiataljaival és kevésbé fiataljaival, hogy továbbadhassák az elkövetkező nemzedéknek.
A népviseletek felé egy személyemet ért élmény fordított. Kedves ismerősünk, a Bajorországi Pockingban élő Anna néni, akit szüleivel fiatal lányként Szárról telepítettek ki, 2015-ben meghalt. Korábbi látogatásaink alkalmával mindig megcsodáltam nála egy díszpárnát, amire egy bajor menyecske volt applikálva. A múlt évben fiai és menyei meglátogattak bennünket és elhozták nekem ezt a párnát, Anna néni hagyatékaként. Ahogy ránéztem, támadt az ötletem, hogy ezt magyar népviseletekkel is el lehetne készíteni. Először pár párna, majd faliképek készültek el. Tanulmányoztam a Néprajzi lexikont, Malonyai Dezső és Domanovszky György Magyar nép díszítőművészetéről írt könyveit, próbáltam varrni a ruhákat és Dr. Bertóti Béláné Zsuzsa pedig a leírások alapján elkészítette hozzájuk a fejeket, kezeket, lábakat, a megfelelő fejdíszekkel, harisnyákkal, lábbelikkel. Szinte minden babának más a tekintete. Próbáltunk törekedni a hitelességre, de csak a most fellelhető anyagokra támaszkodhattunk.
Reméljük, hogy a népviseletes „falibabákkal”, ahogy egy újságíró elnevezte őket, hozzájárulunk színes és mérhetetlen gazdag népi kultúránk egy részének megismertetetéséhez, amely nem csak nekünk magyaroknak kincs, hanem minden európainak is az.” Szebényi Zsoltné Rigó Éva, aBicskei népi díszítőművészeti szakkör vezetője

 

2019. március 14. 17.00 h Hősök parkja

Városi ünnepség a ’48-as kopjafánál

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójának koszorúzással egybekötött ünnepe a Hősök Parkjában, a ’48-as kopjafánál . Ünnepi beszédet mond: Tóth István polgármester.

 

2019. március 14. 18.00h

A szó szabadság vala - Kátai Zoltán énekmondó, lantművész ünnepi műsora a Nemzedékek Házában

Kátai Zoltán – ének, lant, fidula és koboz. Verses, zenés összeállítás 1848. március 15. emlékére .
„ Mi Kátai Zoltán krónikásénekes célja?- Hiszem, hogy mindenkinek, így nekem is az célom, hogy jobb legyen a világ. Ha ezeket az énekeket nyitott szívvel és nyitott füllel hallgatja meg az ember, akkor azért fog tenni, hogy szebb legyen az élete.
- Kiknek viszi el ezt az énekben megfogalmazott örök igazságot, az üzenetet? - Mindenkinek és mindenhová, ahová hívnak. Az anyaországon belül és a határokon túlra. Ez utóbbi egyébként érdekes. A határon túlon jobban odafigyelnek a krónikásra, az énekmondóra, az emberre, Magyarországon kevésbé. Sokkal kevésbé. Ez azzal is magyarázható, hogy odahaza - a sok évtizedes agymosásnak köszönhetően - nemzeti létükben nem érzik fenyegetetve magukat a magyarok. Pedig lehetne ilyen érzésük… A mai határokon kívül élők - egyébként ők soha el nem költöztek Magyarországról, csak az ország vonult ki őbelőlük - érzékenyebbek a nemzeti és szellemi megmaradásra. Ezért is tanulhatunk mi az elszakított nemzetrészektől. Elsősorban hitet, etikát, erkölcsöt… A kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, vajdasági magyarban tudat alatt is ott van a nemzeti tudat, addig a magyarországi magyarok nagy részében nincs meg. … Ép elméjű ember a testvérét nem tagadja meg. S ha kell, kiáll mellette minden körülmények között… Erről szól a nemzet is…” interjúrészlet , mely megjelent a karpatinfo.net-en, 2018-ban.

 

2019. március 19. 16h Nemzedékek Háza

A hosszú élet titka - a Gárdonyi Egészségklub programjai a Nemzedékek Házában

Az Egészségfejlesztési Iroda minden érdeklődőt szeretettel vár márciusi rendezvényeire:
  •  2019.03.04-én (hétfőn) 17 órakor Sukorón a Könyvtárba (Fő út 58.). Az orvoslás lényege – elődadó: Dr. Rónai László főorvos, idegsebész, ideg- és elmegyógyász szakorvos, ny. osztályvezető főorvos
  • 2019. március 7-én (csütörtökön) 17 órakor Velencén a Hauszmann Alajos EKIK Házasságkötő termébe (Tópart u. 52. Kastély). Mikor hívjunk mentőt? – előadó: Reszegi Imre, az Országos Mentőszolgálat Fejér megyei vezető mentőtisztje
  •  2019. március 11-én (hétfőn) 17 órakor Kápolnásnyéken a Nyugdíjas Klubba (Semmelweis tér 1.). A cukorbetegség kezelése és megelőzésének lehetőségei – előadó: Dr. Németh Attila belgyógyász főorvos
  •  2019. március 19-én (kedden) 16 órakor Gárdonyban a Nemzedékek Házába (Gárdonyi Géza u. 1.). A hosszú élet titka (Bizonyítékon alapuló orvoslás?!) - előadó: Dr. Ferencz Péter ügyvezető igazgató, az Egészségfejlesztési Iroda vezetője
  •  2019. március 22-én (pénteken) 17 órakor Velencén a Közösségi Házba (Iskola u. 4.). Osteoporosis – előadó Dr. Szemenyei Mónika reumatológus szakorvos, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház adjunktusa

 

2019. március 22. 18.00 h Nemzedékek Háza,

 

Dobd ki a szemetest! - beszélgetés a hulladékmentes háztartásról és a környékbeli szemétproblémákról a A Mum Goes Green és a Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ szervezésében

Vendég: Tóth Andi zéró hulladék aktivista, blogger, három gyermekes édesanya, háziasszony, a Dobd ki a szemetest c. könyv szerzője.
Dobd ki a szemetest! - Hulladékcsökkentés lépésről lépésre - Tóth Andi könyvéről: "Egy hangsúlyozottan magyarországi viszonyokra íródott, a szerző saját tapasztalatain alapuló, hiteles zéró hulladék gyakorlati kézikönyv, amely lépésről lépésre elkíséri az olvasót a hulladékminimalizálás folyamatában.
- szemléletformáló alapok a zéró hulladék életvezetéshez - három szinten - kezdő, haladó, és szuperhaladó - bemutatott gyakorlati lépések a mindennapi élet 6 területéről: szemlélet, bevásárlás, konyha, fürdőszoba, takarítás, kert - minden rész végén érdekességek: történelmi visszatekintés, hazai és nemzetközi statisztikák, külföldi inspirációk, bakik - minden rész végén forintosított megtakarítási potenciál egy 5 fős átlagos magyar család költségvetésére - magyarországi és Európai Uniós jogszabályi vonatkozások - alapítványok, szervezetek, gyűjtőhelyek, nonprofit vállalkozások, applikációk - társadalmi aspektusok - közösségek, család és barátok, iskola, munkahely - áttekintése - 29 kipróbált recept házilag elkészíthető tisztító- és kozmetikai szerekhez - zéró hulladék háztartás alapanyaglistája - magyarországi zéró hulladék életformát támogató webáruházak és boltok - motiváló ellenőrző lista melléklet a zéró hulladékos háztartás felé vezető egyéni út dokumentálására ... mert hisszük, hogy minden kis lépés számít!
A szerzőről: Sokáig azt hitte, környezetvédő, mert bioélelmiszereket és öko tisztítószereket vásárol, és mosható pelenkát ad a kislányára. 2016. január 1-jén egy interneten olvasott cikk hatására drasztikus lépésre szánta magát, és elindult a zéró hulladékos háztartás megvalósításának útján. Könyvében saját gyakorlati tapasztalatait osztja meg az olvasókkal, arra inspirálva őket, hogy vágjanak bele a hulladékminimalizáló életforma kialakításába. Rendszeresen tart előadásokat, workshopokat, szemléletformáló projekt órákat környezetvédelmi és fenntarthatósági rendezvényeken, fórumokon, könyvtárakban, iskolákban. A Háztartásom Hulladék Nélkül blog, Tóth Andi - Háztartásom Hulladék Nélkül Facebook-oldal és a 17.600 tagot számláló Háztartásom Hulladék Nélkül Facebook-csoport háziasszonya. "

 

2019. március 29. 18.00 h Nemzedékek Háza

Szaggatott világ - Bella István

Zenés irodalmi est , melynek házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész. Énekelt versek: Cserta Gábor (gitár).
Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
„Nem ismertem, őszintén nem, a költészetét. Korosztályomat figyelem, hiába Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, az ember, aki fiatalember, kibélelve furcsa tapasztalatokkal, jelekkel – gyanakodva szondázza – az ötvenes-hatvanas éveket túlélt költőket. Valljuk bé, oka volt ennek. A klasszikusokkal, a két legfiatalabb klasszikussal, József Attilával és Radnótival szinte megszűntek a költők. Számomra nem, vagy alig léteztek a Tűz-táncosok, az 1958-ban rajként felrepült új költők, ma már alig van fogalmam, ki kicsoda a körülrajongott csapatból: Andrássy Lajos, Baranyi Ferenc csak miután Palócföld-főszerkesztő lett, Berkes Péter nem, Boda István nem, Csanády János, rémlik valami, de idézni aligha tudnám, Csepeli Szabó Béla (Szabó Béla, a csepeli költő?), Danyi Gyula nem, Hárs György (az intellektuális forradalmiság jellemezte, írja a zanzásított irodalomtörténet, hát lehet, hogy az jellemezte, de mi hosszasan fütyültünk az intellektuális forradalmiságra), Havas Ervin – nem tudom, ki volna, Garai Gábor, ilyes nevet azért ismer az ember, MSzMP-titkár, elnök az Írószövetségben, de van-e valaki, aki egy strófát felmondana ebéd előtt, egy Garai alkotta strófát?; Goór Imre nem, G. Szabó László nem, Kalász Márton, na őt tudom, a tűztáncolók nagy túlélője, Héra Zoltán, Ladányi Mihály, akinek megrágta az egér a lába ujját a csemődi pincében, és aki forradalmasította a hazai költészetet, meg is szívta rendesen, ahogy illik, Maróti Lajos, Mezei András a lobogó ősz művészhajával, ő is reformer volt, de nagyon, Papp Lászlót nem tudom, Pákolitz István rémlik, Nyerges András ma is aktív, bár nem költő, Simon Lajos – fogalmam nincs, Simor András – fogalmam nincs, Soós Zoltán írta a nagy Orenburg-eposzokat, ő a barátságos kőolajvezetékek Kossuth-díjas megéneklője, Ténagy Sándor – fogalmam nincs, végül Váci Mihály, aki a Nem elég című forradalmi csasztuska szerzője, amit talán ezerhatszáztizenkilencszer volt módom és alkalmam végigélvezni ifjúsági napokon, színpadi napokon, iskolanapokon, irodalmi napokon, ankétnapokon, Forradalmi Ifjúsági Napokon. Váci Mihály a halhatatlan nemelég-költő. Aztán mégis meghalt, amikor Vietnámba delegálta a magyar forradalmi költészetet. Kifejezett hiány volt Hanoiban a magyar lírából. 
Hasonló listát másolhatnék be a két 1969-es költőantológiáról (Elérhetetlen föld, Költők egymást között). Nem másolom. Soha nem gondoltam, hogy a költészet abból áll, a költő kis pulpitusáról, karcsú nyakú balalajkáján kísérve gyengéd dallamokkal élteti a nagy pulpituson pöffeszkedő kenyéradó gazdáit. Megesik, akad olyan történelmi időszak, amikor ez is lehet költészet, de a hetvenes évek közel sem keverhető össze azzal, amikor akad.
Valljuk be azt is, a hetvenes évek közepére mindenki gyanakodott, és bár sokáig vártunk a bizonyítékokra, és soha nem az a besúgó adott társaságból (mindig más, basszus), mint akit besúgónak gondoltunk, akiről feltételeztük. Korábban is káosz és tanácstalanság, ma is káosz és tanácstalanság. Kiről miért, kiről miért nem derült ki, mi van, mi a helyzet. Szar ügy. Az érdekeltségi sávokat külön besúgóhad fedte le, ahány érdekeltségi sáv, akkora besúgók tömege. Igény szerint. Hihetetlen, mégis tudjuk, hisszük. Ez volt, szentséges Szűzmari!
Bella az ELTÉn szerez diplomát, eztán népművelő, könyvtáros. Első köteteSzaggatott világ címmel jelenik meg 1966-ban, ezt több-kevesebb rendszerességgel követik verses munkái és műfordításai. Összegyűjtött versei 1999-ben jelentek megTudsz-e még világul? címmel. Két József Attila-díjat (1970, 1986), 2001-ben Kossuth-díjat kap. 2002-től tagja a Magyar Digitális Irodalmi Akadémiának. 2008-ban az Írószövetség alapított költői díjat a nevével. Bella-díj. "A gyerekeknek Áni Máni apukája, a fiataloknak Szeretkezéseink elmesélője, a Verskarácsony angyala, a közönségnek a költőember, fiatal kortársak mentora. Élő legenda volt, élő költő marad halála után." – olvasom valahol.
… Bellát olvasok. Előbb a Szép versek, aztán könyvtár, aztán kölcsönkönyvek, a Tudsz-e még világul?, már megvan. Oda lehet fordulni, ha vershez akarunk fordulni. De akarunk-e?” – Onagy István
2019. március hónapban látogatható kiállítások:
Nemzedékek Háza                                        – Az én Gárdonyom – Faragó László fotográfus kiállítása
Dinnyési Hagyományőrző Központ         - Az én Gárdonyom – Ódor Balázs fotókiállítása
Agárdi Közösségi Ház                                    - Magyar népviseletek Kapuvártól Székelyföldig
2019. március 1.
Ocsenás Katalin igazgató

 

(www.gardonykultura.hu)
 


A honlap a TÁMOP - 3.2.4/08/01 "Tudásdepó-Expressz" A könyvtári hálózat nem formális és informális szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében című pályázat támogatásával készült.

támoplogo