Agárdpusztát 1775-ben Ürményi József kapta meg Mária Teréziától. A birtokon az 1780-as években kúriát, majd 1814-ben római katolikus kápolnát emeltetett. Utódai az 1840-es években Hartig grófnak adták el Agárdot, akitől 1849-ben gróf Nádasdy Lipót vette meg. A Nádasdyak az 1850-es évektől folyamatosan korszerűsítették a gazdaságot. Új cselédházakat, magtárat, katolikus iskolát, és a réginek alapjain új kápolnát építtettek (1856), majd 1899-ben a kúriát kastéllyá bővíttették. A birtokon országos hírű mintagazdaságot alakítottak ki. Amikor 1930-ban eladni kényszerültek az uradalmat, az kisebb birtoktestekre esett szét, illetve parti területeit nyaralótelkeknek parcellázták. A félig visszabontott kastélyt, valamint az uradalom központi részét Sigray István vásárolta meg, és továbbfejlesztette a gazdaságot.
A parcellázott parti területeken a 1930-as években nyaralótelep alakult ki, ami döntően megváltoztatta Agárd életét. A majorban élő állandó lakosság mellett a nyaralóközönség lett a település meghatározó népessége. A II. világháború után a nagyobb birtoktesteket államosították, az egykori uradalmi cselédek és napszámosok földterületeket kaptak. A hajdani uradalmi épületek jó részét ekkor bontották el. A kastély előbb termelőszövetkezeti központ, az ötvenes évek végétől pedig az országos hírű Agárdi Állami Gazdaság, illetve az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát központja lett. A rendszerváltás után, magánkézbe kerülve végül ezt is lebontották 2000 őszén. Helyén új, kastélyszerű épületet emeltek, amelyben 2019-ig a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia működött. Napjainkban az egykor virágzó agárdpusztai uradalomra csak néhány fennmaradt eleme emlékeztet.
