Az egykori Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és az Agrokomplex technológiák

Szerző: Szabó Zsolt
Ábrázolt személyek: Véncsa Jenő, Ozvald László
Ábrázolt helyszinek: 
Kapcsolódó dokumentumok:
Leírás

A II. világháború után 1949-től a téeszek mellett kisebb-nagyobb állami gazdaságok szerveződtek a tó körül, Zichyújfaluban, Pusztaszabolcson Velencén, Seregélyesen. Ezek több ütemben való egyesülésével jött létre előbb 1954-ben az Agárdi „Győzelem” Állami Gazdaság (még csiribpusztai központtal), majd 1961-től az Agárdi Állami Gazdaság, amelynek központja már valóban Agárdon, az egykori Nádasdy-kastélyban volt. Néhány év alatt az ország egyik legjobban működő mintagazdasága, harmadik legnagyobb mezőgazdasági nagyüzeme lett. Mintegy 15 ezer hektáron gazdálkodott, és élen járt az iparszerű mezőgazdálkodás folyamatainak, rendszereinek kidolgozásában. Eredményeinek egyik kulcsszereplője Váncsa Jenő, aki 1958-tól 1972-ig volt vezérigazgató, majd mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a nyolcvanas években pedig miniszter.
Utódja a cég élén 1972-től Ozvald László volt. Az ő időszakára, a hetvenes-nyolcvanas évekre esett az állami gazdaság (1978-tól Agárdi Mezőgazdasági Kombinát) legdinamikusabb időszaka. Ezt közvetlenül megelőzte, hogy 1968-ban az enyingi és a sárszentmihályi állami gazdasággal AGROKOMPLEX néven közös vállalkozást hozott létre, amelynek központját Agárdra tették, gesztora az agárdi gazdaság lett. Az AGROKOMPLEX a mezőgazdaság legkorszerűbb, iparszerű technológiáinak fejlesztésén és terjesztésén dolgozott.

Két kiemelt egysége a velencei ipari üzem és a zichyújfalui takarmánygyártó üzem volt. Velencei bázisán kezdődött az országban a ragasztott fa tartószerkezetek (RR fa) gyártása. Az AGROKOMPLEX Nyugat-Európából és az USA-ból adaptált technológiákat, saját gazdaságaiban kipróbált épületeket, állattartó telepeket tervezett, gyártott és forgalmazott. Az „agrós” technólógiák iránt nagy volt a kereslet Kelet-Európában, az arab világban és Kínában. Az AGROKOMPLEX Műszaki Fejlesztési Osztálya a mai kastélypark területén volt, ahol a mérnöki tudást az országban egyedülálló számítógépes központ is segítette. Szabadalmaik száma meghaladta a 30-at! Néhány ezek közül: takarmányszolgáltató táphálózat istállócsoportok részére, konténeres malac előnevelő, konténeres fiaztató, betonacél-rácsos kutricafalak merevítő hajtásokkal, állattartó épületek szellőzőrendszerei, tipizált állattartási építmények szarvasmarhatartáshoz, korszerű borjúnevelő technológiák. Itt szabadalmaztatták a hajlítva feszített acélváz konstrukcióját, továbbá a változó lamellavastagságú RR fa szerkezeteket. Mindezen mérnöki újítások a közösségi épületeknél is hasznosultak.

A kombinát termelési eredményei is kimagaslóak voltak, ami a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a takarmányelőállítás, az ipari termékek gyártása révén realizálódott. Az eredményesség kihatott Agárd fejlődésére . A gazdaság dolgozói 150 öles építési telkeket kaptak. Ekkor alakult ki a Bethlen Gábor, Mikszáth Kálmán és Széchenyi utca által határolt lakóterület, amely településképi szempontból mai napig értékes része a városnak. A rendszerváltás után, a kombinát megszűnését követően a megszerzett tudás és tapasztalat ma is működő vállalkozásokban (pl. AGROKOMPLEX-R Kft., SOKON Kft., DU-PLAN Kft., AGROMILK Kft.) él tovább. Az AGROKOMPLEX és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát szellemi öröksége itt van a környezetünkben.




© 2020 Gardonykultura.hu - Minden jog fenntartva!