Hagyományos gárdonyi népi ételek

Szerző: Csordás Lajos
Ábrázolt személyek: 
Ábrázolt helyszinek: 
Kapcsolódó dokumentumok:
Leírás

A régi Gárdony falusias településén népszerűek voltak a szegény emberek egyszerű ételei, mint például a piszláng (csíramálé, csiripiszli), a pompos, a kukorica prósza, a vakarcs, a kukoricakása (puliszka), a lisztes terc és a tarkedli. Ezeket a tókörnyék többi településén is készítették, fogyasztották. Ma már ritkán kerülnek az asztalra, de sokan emlékeznek még az ízükre gyerekkorukból. A gazdálkodó életmódból kifolyólag a háztartásokban elérhető volt a gabona, főleg a búza, amit „élet”-nek is hívtak, a rozs, a kukorica. Valamint az állattartás miatt rendelkeztek hússal,
zsírral, tojással, tejjel, túróval, aludttejjel. Ezekből az összetevőkből készítették az ételeket, általában kemencében vagy sparhelten. A heti kenyérsütéshez készült kovászt a kelt tésztáknál is tudták használni - élesztő és sütőpor hiányában. Íme a fent említett ételek megőrzésre érdemes receptjei:

Piszláng (csíramálé, csiripiszli)

Általában húsvét hetében, a böjti napokon készítették és fogyasztották magas tápanyagértéke és finom, édes, karamellás íze miatt. A búzát és rozst kicsíráztatták. Az 5-6 cm-es csírákat ledarálták, vízbe beáztatták, kinyomkodták és a csíralébe lisztet kevertek. A nokedli sűrűségű
tésztát addig sütötték, amíg a teteje aranybarna nem lett. A mézédes tészta szélei karamellásra sültek, a közepe puha állagú maradt.

Pompos

Paprikás, sós kelt tésztát rejt az elnevezés. A kinyújtott tésztát paprikás zsírral megkenték, majd apróra vágott tepertővel, szalonnával vagy kolbásszal megszórták és feltekerték. Ezután 2-3 cm vastagságúra felszeletelték és a karikákat tepsibe állítva megsütötték.

Kukorica prósza

Kukoricalisztből készítették tejjel és zsírral, kevés sóval és cukorral, amit összekevertek, tepsiben megsütöttek. Tetejére szilvalekvárt rakva ízesítették.

Vakarcs

A búzalisztet sóval, zsírral, tejjel és tojással összekeverve készült a tésztája, melyet aztán kizsírozott tepsibe nyomkodtak, majd sütés előtt mélyen bevagdosták. Elsősorban aratási ebédhez adták, bableves vagy gulyásleves mellé. A szegény emberek kenyerének is hívták.

Kukoricakása (puliszka)

Kukoricadarát vízzel felfőzve készült a kása, melyet vagy édesen (lekvárral) vagy sósan (liba-vagy kacsazsírral) fogyasztottak. Disznóvágásoknál nagyon népszerű étel volt, amikor is a kukoricadarát víz helyett abalével főzték meg.

Lisztes terc

A búzalisztet magában, zsiradék nélkül, kevés sóval egy edényben gyakori keverés mellett világosbarnára pirították, majd forró, lobogó vízzel felengedték. Ezután tovább főzték és kavargatták, amíg szép, morzsás állagú lett. Tányérra rakva aludttejjel fogyasztották.

Tarkedli

A szegény emberek kedvenc süteménye volt. Édes, kelt tésztából készítették és kanállal kiszaggatva zsírban kisütötték. Lekvárral vagy cukorral ették.

(Ignáczné Jung Ágnes gyűjtése)




© 2020 Gardonykultura.hu - Minden jog fenntartva!