A 20. század első felének emblematikus építészeti emlékei Gárdonyban - nyaralók

Szerző: Szabó Zsolt
Ábrázolt személyek: Klemen Adolf, Dávid Károly
Ábrázolt helyszinek: Gárdony, Pisztráng utca 22.
Kapcsolódó dokumentumok:
Leírás
Vadkacsa turistaház anno

Gárdony 20. századi fejlődésének első jelentősebb lépése az volt, hogy a Déli Vasút Társaság 1907-ben vasúti megállót létesített a településen. A következő lökést az adta, hogy az 1920-as évek elején a polgárság felismerte a Velencei-tó üdülési és fürdési lehetőségeit. Parcellázás kezdődött, nyaralótelep épült, a 20-as évek második felében strandfürdők létesültek a parton. A Balatoni műút 1935-ben történt kiépítése további lendületet adott Gárdony fejlődésének.

Gárdonyban a század első felében épült 25 kisebb-nagyobb nyaralót és lakóházat dokumentáltunk 2013-ban, a Gárdony Város Helytörténeti Tára I. - Épített és zöldfelületi értékek című könyvben, melyek közül a legértékesebbek:

Vadkacsa turistaház

A vasút és a tópart közötti terület egyik legkorábbi épülete a Keszeg utcában. A manzárdtetős nyaraló egykor Klement Adolf matematikatanáré volt. A háború után köztulajdonba vett épületben 1956 után nyílt meg a Vadkacsa vízi turistaház, amely a hetvenes évekig működött, ekkor vállalati üdülő lett, majd a rendszerváltás után sokáig használaton kívül állt. Az önkormányzat a rendkívül rossz állapotban lévő épületet állami tulajdonból megszerezte, s helyi szakemberek bevonásával eredeti formájában, korszerű anyagokkal, friss architektúrával felújíttatta. Az épület 2015 óta a tó körüli kerékpározás egyik központjává vált, az értékmegőrzés remek példájaként tekinthetünk rá. A felújítás építész tervezője Szabó Zsolt, statikus tervezője Marczell Kolos volt.

Gém-tanya, Pisztráng utca 22.

Ez az épület a gárdonyi vízpart első nyaralója, 1932-ben épült. Tervezője ifj. Dávid Károly, aki később a Népstadiont tervezte. Építtetője egy magántársaság volt. A part akkoriban egészen a mai Pisztráng utcánál húzódott, a ház tehát közvetlenül a tóparton állt, ezért is épült cölöpökre, illetve téglából rakott lábakra. Korához képest újszerű kialakítású, a korabeli tóparti nyaralók közt egyedülálló konstrukció: könnyűszerkezetes, teljes egészében fából készült, falait a gerendavázra szegelt deszkák alkotják, amelyre nádat szögeltek és ezt vastag vakolattal bevonták. A földszint padlógerenda vázának végei egy méterre kiálltak a homlokzatsíkokból, s ezeken a kiálló gerendavégeken pallójárda (tulajdonképpen egy „lebegőjárda”) vezetett körbe a ház körül. A háborúban leromlott állapota miatt nem államosították. Az eredeti tulajdonosok használhatták a szocializmus idején is.

Gém tanya



© 2020 Gardonykultura.hu - Minden jog fenntartva!