Springer Ferenc területfejlesztő tevékenysége a Velencei-tónál

Szerző: Csordás Lajos
Ábrázolt személyek: Springer Ferenc
Ábrázolt helyszinek: Napsugár Strand, Vízi sportiskola, Sukorői evezős versenypálya
Kapcsolódó dokumentumok:
Leírás

Springer Ferencnek (1921-2003) úttörő szerepe volt a Velencei-tó modern arculatának kialakításában az 1958-ban megalakult Velencei-tavi Intéző Bizottság (VIB) vezetőjeként, főtitkáraként. Kötődése a Velencei-tóhoz már jóval korábban kezdődött. Családja 1934-ben került Agárdra. Ekkor építettek nyaralót a tóparton, és Springer Ferenc mint szenvedélyes vitorlázó, ekkortól lett rajongója a tónak. Apja és nagyapja (az FTC alapító elnöke) is jogász volt, s maga is jogi pályára lépett, 1943-ban szerzett diplomát. A Pénzintézeti Központ, majd a Dohányipari Szakszervezet jogászaként dolgozott, sőt maga is volt az FTC titkára, mielőtt 1958-ban kinevezték a frissen alakult VIB titkárává.

Fejlesztő munkáját Agárdon kezdte, az 1962-65 között megépült hajókikötővel, majd a Napsugár strand bővítésével. A mocsarasodásnak indult Velencei-tó hosszú távú idegenforgalmi használatához elengedhetetlen volt a stabil vízszint biztosítása és a tó kitisztítása, ami összekapcsolódott olyan városfejlesztési feladatokkal is, mint a vezetékes
ivóvízellátás és a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése, a tókörnyéki mezőgazdasági üzemek vízszennyező tevékenységének kiiktatása, a települések infrastruktúrájának, közellátásának fejlesztése. Ennek érdekében dolgozta ki munkatársaival a hatvanas évek végére a Velencei- tavi Fejlesztési Programot, amelynek megvalósítása állami forrásokból 1971-ben kezdődött. A közel húsz évig tartó hatalmas munka teljesen megváltoztatta a Velencei-tó képét. Zámolyon és Pátkán két víztározó épült a vízpótlás biztosítására. A tó körül 23 kikötő és a mólókkal együtt 25 kilométernyi partfal létesült. Feltöltöttek 300 ha tóterületet a víz szélén, ezzel árvízbiztossá váltak a partok és új, közcélra hasznosítandó területek keletkeztek. Közben 10 millió köbméter iszap és 5 négyzetkilométer nádas kikotrásával nagy, szabad vízfelületeket hoztak létre. Ezzel sikerült visszaszorítani a mocsarasodást és tágultak a vízi sportok lehetőségei. Agárdon megépült a vízi sportiskola, Sukorón az evezős versenypálya. A településeken elkezdődött a vezetékes vízhálózat és a csatornahálózat kiépítése, Dinnyésen pedig megépült a szennyvíztisztító telep, amely tovább csökkentette a tó terhelését. Végül a szálláshely- és közellátási problémák enyhítésére szállodák, vállalati üdülők, kempingek létesültek, új ABC-k és vendéglők nyíltak. Mindezeknek a fejlesztéseknek a központja, a VIB
székhelye Agárdon, a Tópart utcai VVSI-épületben volt. Springer Ferenc azután is folytatta tűzön-vízen át kitartó szervező munkáját a tóért, hogy 1982-ben nyugdíjazták.

Megszervezte az 1985-ben, három minisztérium részvételével felállt tárcaközi bizottságot, amely átvette a VIB szerepét, majd 1989-ben létrehozta a máig létező Pro Rekreatione Alapítványt, és kezdeményezésére jött létre 2000-ben a Velencei-tó - Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, amely a tó tágabb térségében tovább vitte a VIB területfejlesztő feladatait.

A tókörnyék területfejlesztésének legnagyobb hatású alakja, Springer Ferenc 2003-ban hunyt el. Szobrát 2011-ben állították fel az agárdi hajókikötőnél, a VIB archívuma pedig a VVSI sporttelep egyik helyiségében kapott levéltári elhelyezést.




© 2020 Gardonykultura.hu - Minden jog fenntartva! - design by Karma